Centralizált vs. Decentralizált pénzrendszer. Melyik a jobb?
A jelenlegi pénzrendszerben egyre több probléma mutatkozik meg. Legtöbb szakember szerint hatalmas átalakuláson fog keresztül menni az elkövetkező években. Ennek hatására viszont a decentralizáltság folyamatosan felértékelődik.
Többnyire még nem a decentralizált megoldásokat használják az emberek, de olyan szakaszba lépett a fejlődése , ahol ez a folyamat már megállíthatatlan.
Nézzük, mit is jelent ez a két irányzat? A centralizált és a decentralizált?
A centralizát rendszer, a hagyományos pénzügyi rendszert képezi. Ilyenek a bankok. Ezek a rendszerek mindig kontroll, központi irányítás alatt működnek.
A centralizált pénzrendszert a betett pénzek és a kölcsönök nyereségei tartja fent, tehát a központ a nyereségért cserében működteti a rendszert. A bankok szolgáltatásait egy központi szereplőn keresztűl veszünk igénybe. Továbbá a személyes adataink is hozzáférhetőek. A cenzúra ennél a rendszernél abszolút működik. Kormányzati tiltások, szabályozások hatására számlákat zárolhatnak, továbbá országokat kapcsolhatnak le a pénzrendszerről, nemzetközi átutalásokról.
2008 óta, de leginkább az elmúlt hónapokban egyre gyakrabban szembesülhetünk ezekkel a problémákkal.
Aki megszokta a hagyományos pénzrendszert , annak nehéz egyből megérteni a decentralizáltság logikáját.
Nézzük, hogy miről is van szó!
A Decentralizált rendszerek működése:
A legfőbb tulajdonsága , hogy nincs központja. Nincs központi „hatalom”, aminek központi jogosúltsága van. A magánélet adatai privát.
A decentralizált szolgáltatásoknál a számlák zárolása, letiltása nem tud előfordulni.
Továbbá még fontos jellemzője, hogy ezek a rendszerek teljesen transzparensek, átláthatóak. Nincs olyan része, amit valós időben ne lehetne nyomon követni.
Mik a feltételei egy decentralizált rendszer működésének?
Szükséges az az infrastruktúra, amin működőképes a rendszer. Ez tecnikailag nem más, mint a blokklánc.
Valamint egy szabályrendszerre, ami a matematika nyelvén van leírva. Ez nem más, mint az okosszerződés.
Az okosszerződés a smart contrakt, ami a teljes szabályrendszert leírja.
Amikor ezek az alkotóelemek összeállnak, beszélünk DeFi projektről.
Milyen DeFi projektek léteznek?
Dinamikusan fejlődő iparágról van szó. Szinte mindenféle típusú projekt létezik. Amelyekkel leginkább találkozhatunk, azok a decentralizált tőzsdék.
A legelső DeFi projekt a Bitcoin létrehozása volt. Ez volt az első pénzeszköz, ami nem központi irányítás alatt áll. Nincs mögötte központi bank, szervezet, és aki kontrolt tudna gyakorolni a működésére. Aki hasznája Btc-t egyenlő jogai vannak, nem lényeges, hogy milyen országban használják stb.
A legnagyobb előnye a decentralizált platformoknak, hogy a pénzünk felett a saját kezünkben van az irányítás!
A decentralizált pénzügyi rendszerek egyre inkább működőképesek, és egyre többen keresik ezeket a megoldásokat. Tehát a világ fokozatosan költözik át a centralizáltból a decentralizát felé. Ezt bizonyítja, -ha csak a kriptokereskedést nézzük- néhány évvel ezelőtt csak 1-2% zajlott decentralizált körülmények között, a napjainkban ez a szám, már 10% felett van.
Összességében a DEX-ek nagyobb biztonságot, adatvédelmet és átláthatóságot kínálnak a CEX-ekhez képest.
A világban zajló történések és a tecnológia fejlődés hatására az egyensúly a decentralizált világ felé kezd eltolódni, így a DeFi-k alkotóit motiválva, hogy projektjeik egyre jobbá, használhatóbbá váljanak.